Fejlesztés és Finanszírozás 2003/2. szám

Sztankó Éva

Az acélipari versenyképesség javításának tapasztalatai az Európai Unióban

- Kivonat -

JEL E-610

A hazai acélipar számos problémával küzd, hiszen a rendszerváltás utáni gazdasági növekedés, az állami támogatások, a tulajdonosváltások stb. csak átmenetileg tudtak hozzájárulni piaci pozícióinak viszonylagos megőrzéséhez. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a hazai acélipari vállalatoknak az egységes belső piac követelményeihez kell alkalmazkodniuk, és meg kell teremteniük a hosszabb távú fennmaradásukhoz szükséges feltételeket. Ez nem könnyű feladat, mivel az acélpiacot nagyfokú ciklikusság és egyre erőteljesebb verseny jellemzi. A válságkezelés eddig nem volt hatékony, az acélpiaci változások kezelése továbbra sem megoldott Magyarországon. Az uniós országok közel 30 éves válságkezelési, szerkezetátalakítási tapasztalatai jelezhetik az ágazat hazai lehetőségeit. Az acélipar erősen koncentrált, az Unió hat országában állították elő 2001-ben a régió teljes acéltermelésének 90%-át. Németország a legnagyobb termelő 30%-os részaránnyal, ezt követi Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország és Belgium. Az ágazatra már ma is jellemző a kínálati források koncentrációja és a vállalatfelvásárlási és összeolvadási tendencia. A több évtizedes válságkezelés eredményeként az Unió acélipara a világon a legmodernebb technológiával és a legversenyképesebb termékkörrel rendelkezik. A több évtizedes szerkezetátalakítási folyamat során számos gazdaságtalan, kevésbé hatékonyan üzemelő acélművet bezártak, optimalizálták, korszerűsítették az előállítási technológiákat. Mindezek következtében javult a termelékenység, és a termelési technológiák egyre jobban alkalmazkodtak/alkalmazkodnak a szigorodó környezetvédelmi előírásokhoz.


Sztankó Éva, mérnök-közgazdász, PhD hallgató (Pécsi Tudományegyetem)

A folyóirat cikkeinek lehívási, megvásárlási lehetősége kialakítás alatt van. Addig is, ha valamely cikket teljes terjedelemben el kívánja olvasni, kérjük vegye fel a kapcsolatot a Fejlesztés és Finanszírozás/Development and Finance szerkesztőségével az edit@ffdf.hu e-mail címen. Köszönjük megértését.