Fejlesztés és Finanszírozás 2003/2. szám

Jacques Pelkmans

Az Európai Unió bővítésének külgazdasági következményei

- Kivonat -

JEL F-150

Az Európai Unió bővítésének külgazdasági következményeivel az Európán kívüli világ közvéleménye és az egyes országok gazdaságpolitikája igen keveset foglalkozik. Ennek fő oka az, hogy a világ lényegében egyöntetűen támogatja a bővítés folyamatát, mivel ezt a legjobb eszköznek tekintik a kontinens hosszú távú stabilizálására. A külgazdasági hatásokat tekintve egy „csendes bővítésről” van szó, a külső következményekről lényegében nincs eszmecsere, éles ellentétben pl. az 1973-as, és az 1986-os bővítéssel. Az Európai Unió mostani, ötödik bővítése kétségtelenül az eddigi leglátványosabb. Ez egyrészt a csatlakozók nagy számának és a gazdasági-politikai átalakulási folyamatnak köszönhető. A nehéz és törékeny átalakulási folyamaton való túljutás igénye - amit az Európai Megállapodásokban biztosított szabad piacrajutás is segített (az ipar és a szolgáltatások többsége esetében) -, és az EU taggá válás lehetősége a tagjelöltekre rendkívül szigorú fegyelmet és eltökéltséget kényszerített. Hosszabb távon Európa új biztonsági architektúrájának kialakításával a bővítés a prosperitásról szól. A sikeres bővítés a felzárkózáshoz szükséges gazdasági növekedési ütem elérését elősegítő eszköz, amely magasabb és kiegyensúlyozottabb, mint a bővítésen kívüli más alternatívák esetében. Egy ilyen sikeres bővítés nyilvánvalóan mind az európaiak, mind pedig az Európán kívüliek számára pozitív eredményt hoz.


Jacques Pelkmans, a Holland Tudományos Tanács tagja (Hága), Norsk-Hydro/Jan Tinbergen Chair (College of Europe, Brugge)

A folyóirat cikkeinek lehívási, megvásárlási lehetősége kialakítás alatt van. Addig is, ha valamely cikket teljes terjedelemben el kívánja olvasni, kérjük vegye fel a kapcsolatot a Fejlesztés és Finanszírozás/Development and Finance szerkesztőségével az edit@ffdf.hu e-mail címen. Köszönjük megértését.