Fejlesztés és Finanszírozás 2003/4. szám

Csubák Tibor Krisztián

A KKV-hitelezés jövője Magyarországon

- Kivonat -

JEL G-290

Magyarországon a hitelintézetek üzletpolitikája erősen fókuszál a KKV-ügyfélkörre, ugyanis ez az a piaci szegmens, amelyben komoly növekedési és profit lehetőségek rejlenek. A tagállami és közösségi támogatások közvetítésében nagy lehetőség van, a hitelintézetek információs, tanácsadási- és termékkínálatán múlik alapvetően, hogy mennyire képesek ezen üzleti területben rejlő lehetőségeket kiaknázni. Az EU banki közvetítő rendszerű államaiban tapasztalt piaci folyamatok fordítottja figyelhető meg Magyarországon, a KKV-ügyfélkör bővítése és az üzleti kapcsolat szorosabbá tétele megteremtette az igényt a fiókhálózat és a vállalati tanácsadók számának bővítésére. A Bázel II új prudenciális szabályozási kihívás, amely 2007-ben kerülne bevezetésre, hitelkockázat szempontjából nem veszélyezteti a KKV-üzletág jövőjét, ugyanis a KKV- portfolió utáni szavatoló tőkekövetelmény - a hatástanulmányok szerint - csökkenni fog. A Bázel II-re való hitelintézeti felkészülés elkezdődött Magyarországon, azonban operatív szinten egyelőre nem befolyásolja a hitelintézetek működését. Még nincs publikus információ arról, hogy a KKV-üzletág a bankok működési kockázatából mekkora arányban részesedik, illetve mennyiben okozza a működési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt. Az állam a KKV-hitelezési üzletágat a leginkább oly módon tudja elősegíteni, hogy biztosítja a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés feltételeit, az árfolyam és reálkamatláb viszonyok kiszámíthatóak.


Csubák Tibor Krisztián, PhD hallgató (BKÁE Gazdálkodástani PhD program)

A folyóirat cikkeinek lehívási, megvásárlási lehetősége kialakítás alatt van. Addig is, ha valamely cikket teljes terjedelemben el kívánja olvasni, kérjük vegye fel a kapcsolatot a Fejlesztés és Finanszírozás/Development and Finance szerkesztőségével az edit@ffdf.hu e-mail címen. Köszönjük megértését.