Fejlesztés és Finanszírozás 2004/2. szám

Kutasi Gábor

Az EU-csatlakozás vámhatása Magyarországon

- Kivonat -

JEL F-150

EU-tagként a vámunióhoz való csatlakozás némi kereskedelemteremtő hatással van a magyar - uniós kereskedelemre, de mindez jelentéktelen súllyal bír a kereskedelem volumenéhez képest. Az ipari ágazatokban jelenleg is szabadkereskedelmi körülmények állnak fenn. A mezőgazdaságban pedig, ahol amúgy szintén alacsony átlagvámmal terhelt az egymás közti kereskedelem, a csatlakozás várható termelést növelő, a fogyasztást mérséklő árhatása, illetve a közös agrárpolitika és annak támogatáspolitikai hatása okoz fajsúlyos versenyképességbeli változást. Ha a vám versenyképességi hatását ágazatonként vizsgáljuk, akkor találunk hátrányosan érintett szektorokat (gépipar, vegyipar), amelyek importigénye nagy arányban épül egy-két kelet-európai nyersanyagra (orosz és ukrán nyersacél, kőolaj), amelyek az Unió által preferált forrásterületek körén kívül esnek. A harmadik országgal fenntartott kereskedelemben azt állapíthatjuk meg, hogy a fejlett országok közül a kiemelkedő partnerekkel való magyar kereskedelmi kapcsolat kismértékben az elzáródás/elzárkózás felé mozdul el, mert a preferenciális kedvezményeket felváltják a magasabb szintű legnagyobb kedvezmény elve alapján meghatározott vámok, amelyeket a harmadik partnerek EU-tagországokkal szemben már nem engednek meg. Ugyanakkor az élelmiszeriparban alapvetően előnyös a magas vámvédelem, amelyet a közösségi vámpolitika ugyanúgy biztosít, mint a magyar szabályozás.


Kutasi Gábor, egyetemi tanársegéd (Budapesti Corvinus Egyetem, Világgazdasági tanszék), PhD hallgató (BCE Nemzetközi Kapcsolatok doktori iskola)

A folyóirat cikkeinek lehívási, megvásárlási lehetősége kialakítás alatt van. Addig is, ha valamely cikket teljes terjedelemben el kívánja olvasni, kérjük vegye fel a kapcsolatot a Fejlesztés és Finanszírozás/Development and Finance szerkesztőségével az edit@ffdf.hu e-mail címen. Köszönjük megértését.