Fejlesztés és Finanszírozás 2004/4. szám

Báger Gusztáv - Kovács Árpád

A magyarországi privatizáció néhány tanulsága

- Kivonat -

JEL L-330

Az 1990-es évek elején két szélső álláspont kristályosodott ki a privatizáció intézményi környezetével kapcsolatosan. Az egyik szerint a gyors és széleskörű privatizáció az elsődleges, a piacgazdaságra jellemző intézményi keretek a magántulajdon dominanciájából fakadóan később szükségszerűen kifejlődnek. A másik álláspont szerint a privatizációs módszer irreleváns, a megfelelő intézményi és szabályozási környezet megteremtése és fenntartása szükségszerűen az optimális tulajdonosi struktúrához vezet. Úgy tűnik, hogy inkább a második álláspont jár közelebb a valósághoz, ez azonban nem azt jelenti, hogy a privatizáció módszere irreleváns lenne. A rosszul megválasztott privatizációs módszer ugyanis hátráltathatja a tranzíciós folyamatot, szükségtelen és költséges kerülőutakhoz vezethet. Hosszú távon azonban valószínűsíthető, hogy az Európai Unióhoz csatlakozó KKE országok esetében az eltérő privatizációs módszerekre visszavezethető növekedési vagy fejlettségi különbségek fokozatosan eltűnnek. Ez megállapítható a magyarországi magánosítás esetében, amelynek legfőbb, hosszú távra kiható tanulsága, hogy a gazdasági adottságokhoz és szükségletekhez leginkább illeszkedő privatizációs módszer alkalmazásával csak rövid távú előnyökre tehetett szert.


Báger Gusztáv, a közgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi tanár (PPKE), főigazgató (ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet)
Kovács Árpád, a közgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi magántanár, az Állami Számvevőszék elnöke

A folyóirat cikkeinek lehívási, megvásárlási lehetősége kialakítás alatt van. Addig is, ha valamely cikket teljes terjedelemben el kívánja olvasni, kérjük vegye fel a kapcsolatot a Fejlesztés és Finanszírozás/Development and Finance szerkesztőségével az edit@ffdf.hu e-mail címen. Köszönjük megértését.