Fejlesztés és Finanszírozás 2004/4. szám

Trunkó Barnabás

Magyar biztosításügy és az EU-csatlakozás

- Kivonat -

A biztosításügy törvényi szintű, közjogi szabályozása Magyarországon 1995-ben született meg. A Biztosítási törvény már akkor átvette a legfontosabb EU-irányelveket, így többek között az élet és nem-élet ágak kettéválasztását, a befektetési korlátok szabályait, valamint az addigi materiális felügyeleti rendszer szolvencia-kontrollra való átalakítását. A magyar Kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a csatlakozás időpontjáig valamennyi közösségi jogszabálynak megfelel majd a szabályozás. Ez a harmonizáció két lépcsőben valósult meg: az elsőben (2001. január 1-i hatálybalépéssel) azokat a tagsághoz nem fűződő rendelkezéseket vette át a nemzeti jog, amelyek mielőbbi alkalmazása a hazai piacra nem hátrányos, viszont elősegíti az egységes belső piacra való felkészülést. A második lépcsőben pedig - a csatlakozással azonos idejű hatálybalépés mellett (2004. május 1.) - megvalósult a Közösség joganyagával való teljes összhang azokban a kérdésekben, ahol a szabályok átvétele gyakorlatilag kötelező volt. A szabályozás stabilitása és tartós jellege a biztosítási szektor lételeme, hiszen kötelezettségvállalásait - mind a biztosított, mind a biztosító - hosszú távra alakítja ki. Ennek tükrében például az életbiztosítási adókedvezmények korlátozása (fontos fogyasztói rétegeknél a preferenciák megszüntetése) a kialakult, biztató piaci folyamatok ellen hat.


Trunkó Barnabás, főtitkár (Magyar Biztosítók Szövetsége)

A folyóirat cikkeinek lehívási, megvásárlási lehetősége kialakítás alatt van. Addig is, ha valamely cikket teljes terjedelemben el kívánja olvasni, kérjük vegye fel a kapcsolatot a Fejlesztés és Finanszírozás/Development and Finance szerkesztőségével az edit@ffdf.hu e-mail címen. Köszönjük megértését.