Fejlesztés és Finanszírozás 2005/3. szám

Bassa Zoltán

A távol-keleti országok szerepe a világgazdaságban

- Kivonat -

JEL P-51

Az 1997-98-as válságidőszakkal együtt is a távol-keleti országok többsége sikerrel integrálódott a világgazdaságba az elmúlt 40 év során. Ez sokáig lehetséges volt saját (nemzetállami szintű) gazdaságstratégiájuk kialakításával és követésével. A gazdasági globalizáció kibontakozásával azonban ezek az országok is arra kényszerülnek, hogy gazdaságirányítási rendszereiket a fejlett ipari országok, különösen az angolszász országok modelljéhez közelítsék. Ez a folyamat az 1990-es évek közép- és kelet-európai gazdasági átalakulásával ellentétben fokozatos. Az egyes távol-keleti országok döntéshozói igyekeznek azokat a korábbi elképzeléseket és eszközöket megtartani, amelyek ma is a siker tényezői lehetnek. A térség nem oldódik fel teljesen a világ egységesedésében. Egyes kulturális, vallási, politikai, gazdasági hagyományok és szokások fennmaradnak. A sokáig – és részben még ma is – mintául szolgáló Japánhoz hasonlóan a távol-keleti országok a nyugati (erősen amerikanizálódott) és az ázsiai civilizációk sajátos elegyét mutatja. Ez a kettősség abban is jelentkezik, hogy a térség regionalizációs törekvései egyrészt az önvédelmet célozzák, másrészt azonban a nyílt regionalizmust képviselik, vagyis illeszkednek a globális intézményekhez és általában a globalizációhoz.


Bassa Zoltán, közgazdász, tudományos munkatárs (MTA, Világgazdasági Kutató Intézet)

A folyóirat cikkeinek lehívási, megvásárlási lehetősége kialakítás alatt van. Addig is, ha valamely cikket teljes terjedelemben el kívánja olvasni, kérjük vegye fel a kapcsolatot a Fejlesztés és Finanszírozás/Development and Finance szerkesztőségével az edit@ffdf.hu e-mail címen. Köszönjük megértését.