Fejlesztés és Finanszírozás 2005/4. szám

Palánkai Tibor

Magyarország és a lisszaboni folyamat

- Kivonat -

JEL F-02

A strukturális modernizáció szempontjából az EU, mint 450 milliós fejlett gazdasági övezet természetes „gravitációs központ” vagy „modernizációs horgony” a közép-kelet-európai országok számára, amelyek az integrációjuktól az évszázados periférikus helyzetből való kitörést várják. Az EU tagjai többségükben magasan fejlett országok, melyeket modern ipari szerkezet, fejlett pénzügyi piacok, bank és szolgáltató szféra és kontinentális szintű infrastrukturális hálózat jellemez. Európa rendelkezik a közép és kelet európai gazdaságok modernizációjához szükséges tőkeforrásokkal és technológiával. Az EU mégis csak korlátozottan felel meg a közép-kelet-európai országok modernizációs követelményeinek. Az elmúlt időszakban Közép- és Kelet-Európa modernizációja túlnyomórészt piaci alapokon és magán tőkebefektetéseken nyugodott, s várhatóan a jövőben is azokon alapul majd. A régió modernizációjának fő szereplői a transznacionális vállalatok voltak, amelyben a globális gazdaság integráns részeit képező európai vállalatok, valamint az EU-országokban működő Európán kívüli transznacionális vállalatok egyaránt szerepet játszottak. Vagyis, a források, mind a tőke, mind a technológia vonatkozásában globálisak, miközben a fejlesztéshez szükséges EU-költségvetési transzferek viszont meglehetősen korlátozottak. Az EU legkevésbé felel meg a modernizáció alapjául szolgáló dinamikus piacok követelményének. A konvergencia sikere szempontjából elengedhetetlen a növekedés fenntarthatósága. Az elmúlt években a jelölt országok többsége 4-4,5% gazdasági növekedést ért el. Ez mintegy 1,5-2%-os növekedési többletet jelent az EU-országokhoz képest. A 2% körüli növekedési többlet minimálisan szükséges ahhoz, hogy a közép- és kelet-európai „periféria” felzárkózása a fejlett európai „központhoz” történelmileg belátható időn belül (10-30 év) megtörténjen.


Palánkai Tibor, egyetemi tanár (Budapest Corvinus Egyetem), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

A folyóirat cikkeinek lehívási, megvásárlási lehetősége kialakítás alatt van. Addig is, ha valamely cikket teljes terjedelemben el kívánja olvasni, kérjük vegye fel a kapcsolatot a Fejlesztés és Finanszírozás/Development and Finance szerkesztőségével az edit@ffdf.hu e-mail címen. Köszönjük megértését.