Fejlesztés és Finanszírozás 2009/2. szám

Oroszi Sándor

Napjaink válságának természetrajza

- Kivonat -

JEL E-32

A pénzügyi válság kialakulásával foglalkozó elemzések általában a jelzálog-hitelezést bonyolító bankok szerepét, a bankárok profitéhségét, kapzsiságát emelik ki. A buborék valóban a jelzálog-hitelek piacán növekedett, majd pukkadt ki, de a lufit megtöltő „gáz” nagy része másutt keletkezett. Az egész rendszert „túlnyomás” jellemezte és az annak biztonságos működtetéséért felelős intézmények tevékenységében is jócskán akadnak hiányosságok. A válságnak tehát a jelzálog-hitelezésben tapasztalt rendellenségeknél sokkal mélyebb, a monetáris szféra egészében, a gazdaságpolitika szemléletmódjában, az alkalmazott eszközrendszer inkonzisztenciájában gyökerező okai is vannak.

A krízisből történő kilábalásnál is prognosztizálják beáramlásukat, anticipálják kedvező hatásukat. Ellentmondásosnak tűnik mindezek ellenére ezeket az összegeket a válság legfőbb okaként feltüntetni. A feltörekvő, ingatagabb gazdaságú országokat, a félperifériát viszont ellentétes előjellel érintik a vázolt tényezők. Állampapírjaik – köztük a magyar állam által kibocsátottak – nem kelendők és valószínűleg a közeljövőben sem lesznek azok. A kormányzati keresletösztönzésnek nálunk szinte kiszáradtak a finanszírozási forrásai. Régiónk országainak jelentős része hasonló – szinte leküzdhetetlen – nehézségekkel találja szemben magát pénzügyi rendszerének stabilizálására irányuló erőfeszítései során. Nyilván e területen is nagyon korlátozottak a forrásaik.


Oroszi Sándor, a közgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi tanár (Pécsi Tudományegyetem)

A folyóirat cikkeinek lehívási, megvásárlási lehetősége kialakítás alatt van. Addig is, ha valamely cikket teljes terjedelemben el kívánja olvasni, kérjük vegye fel a kapcsolatot a Fejlesztés és Finanszírozás/Development and Finance szerkesztőségével az edit@ffdf.hu e-mail címen. Köszönjük megértését.