Fejlesztés és Finanszírozás 2010/1. szám

Fenyvesi Éva

A tudásmegosztás „játékelmélete”

- Kivonat -

JEL C-70

A tudásmegosztás során az egyén tudásának egy részét átadja a munkatársainak és a szervezetnek, ugyanakkor a munkatársak és a szervezet irányából ő is új tudásra tesz szert. Az egyén szempontjából elsősorban az a lényeges, hogy honnan és milyen tudást tud megszerezni, illetve felhasználni. Ez a folyamat ritkán zökkenőmentes, a kooperáció és a versengés együttese kíséri végig.

A játékelmélet által elemzett fogolydilemma helyzet gyakran azért jön létre, mert a kooperáció valamiről való lemondást jelent. A tudásmegosztás alapvetően nem fogolydilemma helyzet, sokkal inkább a benne résztvevő személyek teszik azzá, mert a tudását senki nem veszíti el azáltal, hogy megosztja, sokkal inkább az alkalmazás által gyarapítható. Ugyanakkor bizonyos helyzetekben a tudás gyarapodásának feltétele legalább annyira a versengés is, mint a kooperáció. A tudásmegosztás során a két attitűd nem alternatív választási lehetőség, nem kell hogy egymást kizáró stratégia legyen. Az arányokat nem lehet meghatározni, addig jó bármelyik, amíg a szervezeti célok megvalósítását támogatja. (1) A tudásmegosztás során kiemelkedő szerepe van annak, hogyan valósul meg a kooperáció – a kompromisszumos vagy inkább a konszenzusos megoldásokat választjuk-e –, míg a fogolydilemma helyzet kimenetelét elsősorban az befolyásolja, hogy hajlandók vagyunk-e kooperálni vagy nem. (2) A vezetés és az általa képviselt értékrend révén elérhető, hogy az alkalmazottak számára követendő értékrendet az jelentse, hogy együttműködnek egymással, mert tudják, hogy saját érdekeik is így érvényesülhetnek.


Fenyvesi Éva, PhD, tanszékvezető főiskolai tanár (Általános Vállalkozási Főiskola)

A folyóirat cikkeinek lehívási, megvásárlási lehetősége kialakítás alatt van. Addig is, ha valamely cikket teljes terjedelemben el kívánja olvasni, kérjük vegye fel a kapcsolatot a Fejlesztés és Finanszírozás/Development and Finance szerkesztőségével az edit@ffdf.hu e-mail címen. Köszönjük megértését.