Fejlesztés és Finanszírozás 2010/2. szám

Szepesi György

A hazai pénzügyi rendszer és a válság

- Kivonat -

Ha elvonatkoztatunk a pénzügyi világválságot kiváltó folyamatok felszíni rétegeitől: a subprime hitelektől, a derivatívaktól, az árnyék-bankrendszerektől és termékeiktől, akkor egy olyan absztrakt modell körvonalazódik – egyelőre halványan –, amely közösen alkalmazható a legfejlettebb országokra: az USA-ra, Németországra, Nagy-Britanniára és a feltörekvő országokra: Magyarországra, Szlovákiára, a balti országokra egyaránt. Ez a túlfogyasztás „ősi” közgazdasági modellje.

A modern világban, amelyhez olyan hatalmas népességű országok csatlakoztak a kilencvenes években, mint Kína, India, az ezredforduló után az arab világ egy része, Indonézia és még egy sor más ország a hatalmasra duzzadt termelési potenciál csak úgy volt hasznosítható, ha a vevők a fejlett és feltörekvő országokban jövedelmüket jelentékeny mértékű és arányú hitelekkel egészítették ki. Egyes (meglehetősen durva) becslések szerint a jelzálog és fogyasztói hitelek világátlagban a teljes kiadások 8-15%-át finanszírozták a válság kitörése előtt.

A válság több mint egy éve után világossá vált, hogy a hitelgazdaság modellje a jövőben nem tartható fenn. Ez azt jelenti, hogy egyes hitelállományoknak le kell épülniük, például Magyarországon is az államháztartási adósságnak a GDP-hez viszonyítva jelentősen csökkennie kell. A lakosság nettó pénzügyi megtakarításainak a fejlett és a feltörekvő országok nagy részében pedig növekednie kell a jelenlegi szintekhez képest.


Szepesi György, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes docense

A folyóirat cikkeinek lehívási, megvásárlási lehetősége kialakítás alatt van. Addig is, ha valamely cikket teljes terjedelemben el kívánja olvasni, kérjük vegye fel a kapcsolatot a Fejlesztés és Finanszírozás/Development and Finance szerkesztőségével az edit@ffdf.hu e-mail címen. Köszönjük megértését.