Fejlesztés és Finanszírozás 2010/3. szám

Banai Péter Benő

Fiskális föderalizmus és a közösségi költségvetés bevételi struktúrájának reformja

- Kivonat -

JEL H-77, H-87

 

Fiskális föderalizmus és Európai Unió. Sokak szerint e szókapcsolat nem értelmezhető, ugyanis az Unió GDP-jének kb. 1 százalékos méretű közösségi költségvetése mellett nem beszélhetünk érdemi feladat- és felelősség-megosztásról a tagállami és a szupranacionális közösségi szint között. „Több Európa több pénzt igényel!” hangzik egy sokszor hallható szlogen. E szlogennel érvelnek azok, akik szerint az Unió egészét érintő problémák csak közösségi szinten több és más célokra fordított forrás  biztosításával oldhatóak meg. Nagyobb közösségi költségvetés ugyanakkor önmagában nem eredményezheti a közpénzek hatékonyabb felhasználását; a fiskális föderalizmus fogalma – a közfeladatokat ellátó szintek összehangolt, optimalizált tevékenysége – pedig igenis értelmezendő az Unió költségvetése és a tagállamok között. A közpénzek elköltése esetén – az összegtől függetlenül – kötelező feladat- és felelősség- meghatározásra lenne szükség a forrásokat elköltő szintek között a párhuzamosságok elkerülése, a gazdaságos, hatékony és eredményes közpénz-felhasználás érdekében. Lássuk be, e tekintetben az Unió költségvetése és a tagállamok között komoly problémák vannak.


Banai Péter Benő, PhD hallgató (BME, Műszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola)

A folyóirat cikkeinek lehívási, megvásárlási lehetősége kialakítás alatt van. Addig is, ha valamely cikket teljes terjedelemben el kívánja olvasni, kérjük vegye fel a kapcsolatot a Fejlesztés és Finanszírozás/Development and Finance szerkesztőségével az edit@ffdf.hu e-mail címen. Köszönjük megértését.