Fejlesztés és Finanszírozás 2010/3. szám

Halmai Péter

Pénzügyi válság és gazdasági növekedés

- Kivonat -

JEL G-01

 

Az európai gazdaság aktuális kibocsátásának drámai csökkenése valószínűleg több mint a potenciális kibocsátástól történő ciklikus eltérés. A potenciális kibocsátás szintje és növekedési üteme egyaránt kedvezőtlenül alakul. Egyfelől a recesszió leküzdése után a gazdasági teljesítmény csak lassan közeledik potenciális szintjéhez. Másfelől – s ez utóbbi összefüggés jóval súlyosabb – ha a krízis negatívan hat a rövid- és hosszútávú növekedési potenciálra, akkor Európa tartósan kedvezőtlenebb növekedési pályára kerül. (Miközben – különösen a legutóbbi másfél évtizedben – előrehaladt az európai növekedési potenciál eróziója.) A múltbeli súlyos pénzügyi és gazdasági krízisek tartósan negatív hatást gyakoroltak a kibocsátásra, illetve a foglalkoztatásra. A pénzügyi és gazdasági válság jelentős hatást gyakorol a potenciális kibocsátásra. Rövid távon a válság a potenciális kibocsátás szintjének lényeges csökkenését, különösen a produktív tőkeállományét okozta (a tőke növekvő értékcsökkenése révén), és a munkakínálatra, a strukturális munkanélküliségre gyakorolt negatív – esetleg csak ideiglenes – hatást. A döntő kérdés a krízisnek a potenciális kibocsátás hosszútávú növekedésére gyakorolt hatása. Ha a potenciális növekedés a krízist követően ismét erősödik, akkor a kibocsátási szint csökkenése miatti veszteség bizonyos idő után pótolható. A gazdaság a krízis szerkezeti átalakítást kikényszerítő hatásai nyomán magasabb, fenntartható növekedési pályára kerülhet.


Halmai Péter, egyetemi tanár, DSc (Szent István Egyetem)

A folyóirat cikkeinek lehívási, megvásárlási lehetősége kialakítás alatt van. Addig is, ha valamely cikket teljes terjedelemben el kívánja olvasni, kérjük vegye fel a kapcsolatot a Fejlesztés és Finanszírozás/Development and Finance szerkesztőségével az edit@ffdf.hu e-mail címen. Köszönjük megértését.