Fejlesztés és Finanszírozás 2011/1. szám

Kerényi Ádám

Kettős költségvetési kiigazítás Magyarországon 2006 és 2010 között

- Kivonat -

A 2007-2010-es pénzügyi válság során folytatott gazdaságpolitikája alapján Magyarország hosszú évek óta először nemzetközi összehasonlításban a leginkább fegyelmezett költségvetési politikát folytató országok között említhető. Vezető közgazdászok az OECD országok fiskális kiigazításainak hatékonyságát vizsgáló tanulmányukban az állítják, hogy a sikeres kiigazításoknak a következő három feltételt kell kielégíteniük: (1) Ne az adóbevételek növelésére helyezze a hangsúlyt, hanem a kiadások lefaragására. (2) Csökkentse az államigazgatásban dolgozók létszámát és az államigazgatási kiadások mértékét. (3) Nyúljon hozzá a jóléti juttatásokhoz.

Kérdés, hogy miért ez volt kiigazítás időzítése. Magyarország finanszírozási csőd közeli helyzetbe került 2006-ban és 2008-ban. A fiskális kiigazításra két hullámban került sor, az elsőre belső kényszerből, míg a másodikra külső nyomásra. A sokéves finanszírozási elmaradások, a válogatás nélküli elvonások nyomán a változatlan szerkezetű, de az elvonások miatt szűkülő terjedelmű és romló minőségű társadalmi ellátásokban jogos szükségletek torlódtak fel 2009-re, amikor a magyar GDP közel 7%-kal csökkent. A válság kezelése költségvetési forrásokkal koncentrált és világos értékválasztást igényel, azonban a szűk csoportok érdekérvényesítő képessége és a széles társadalmi rétegek jogos igényei teljesítése közti különbség fundamentális. A két kiigazítás együttesen teljesítette a sikeres költségvetési kiigazítás három feltételét.

A 2010-es választás gyökeresen átalakította az Országgyűlés összetételét. A 2011-es költségvetés során a külső feltételek hatására kitűzésre került a 3%-os hiánycél, ami megszünteti az országgal szembeni túlzott deficit eljárást. A kiigazítás további pozitív hozadéka, hogy a költségvetési egyensúly helyreállításával az euró bevezetéséhez is közelebb kerülhet a magyar gazdaságpolitikai vezetés. Továbbra is tartani kell a költségvetési hiányt, a lassú GDP-növekedés miatt nem várható a bevételek megugrása, az életszínvonal gyors emelkedése, az uniós támogatások 80 százalékát pedig már az előző ciklusban lekötötték.


Kerényi Ádám, PhD hallgató (Szegedi Tudományegyetem, Közgazdaságtani Doktori Iskola)
a teljes cikk letöltése