Fejlesztés és Finanszírozás 2011/1. szám

Udvari Beáta

Regionális különbségek és növekedési pólusok Indiában

- Kivonat -

Annak ellenére, hogy a nemzetközi szervezetek – a kereskedelem gazdasági fejlődésben betöltött pozitív szerepét kiemelve – általában azon a véleményen vannak, hogy a fejlődő országoknak minél hatékonyabban kellene részt venniük a nemzetközi kereskedelemben a gazdasági fejlődésük és a szegénység csökkentése érdekében, abban nincs egyetértés, hogy valóban pozitívan hat-e az ország gazdasági teljesítményére a nyitottság. Ezt a dilemmát jelzi, hogy a nyitottság és az országon belüli regionális különbségek közötti kapcsolat kérdését is feszegetik.

Ezek a kérdéskörök India példáján keresztül jól vizsgálhatóak. India jellemzői az elemzés elvégzéséhez kiválóak, több okból is: egyrészt az ország napjaink egyik meghatározó gazdasága jelentős területe, népessége és a nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepe miatt, ráadásul világszínvonalú iparágakkal is rendelkezik, így a fejlődő országoktól eltérő (relatíve fejlett) áruszerkezettel jelenik meg a nemzetközi piacokon. Másrészt az 1990-es évek elején bevezetett reformok következtében az ország gazdasági szempontból nyitottá vált, valamint ettől az időszaktól kezdve a regionális különbségek tovább növekedtek. Harmadrészt Indiában fejlesztési stratégiát dolgoztak ki a regionális egyenlőtlenségek enyhítésére. Negyedrészt az országok nyitottsága és regionális különbségeinek vizsgálata során számos tanulmányban elemzik Indiát. Az ország önmagában sikeresnek mondható, azonban regionális problémái jelentősek. A tengerparttal rendelkező régiók fejlettebbek, mint a belső régiók. Ráadásul a szárazföldi régiók elsősorban rurális területi egységek, és itt a lakosság a nem hatékony informális szektorban dolgozik, ezáltal a gazdaságfejlesztési lehetőségek nehezebbé válnak.

Az Indiára vonatkozó vizsgálatok szerint az ország nyitottsága és a regionális különbségek szorosan összekapcsolódnak egymással, és úgy tűnik, hogy a gazdasági nyitás India esetében nem várt problémákat okoz. A regionális különbségek enyhítésére és a rurális térségek fejlesztése érdekében India ismét a növekedési pólusokhoz tért vissza. Úgy tűnik azonban, hogy ezt némileg megújítják azzal a felfogással, hogy a növekedési pólust a klaszterek klaszterének tekintik. A beavatkozással az a cél, hogy a rurális térségekre jellemző informális szektorban való foglalkoztatás esetén is kialakuljon érdemi együttműködés a hatékonyabb és versenyképesebb termelés érdekében. Azonban a növekedési pólusok részletes vizsgálata rámutat arra is, hogy a centrum-periféria viszony a későbbiek során is megmaradhat, és nagy odafigyeléssel kell a növekedési pólus központi magját (helyét és iparágát) kiválasztani. India vizsgálata során bebizonyosodott az, hogy bár a nemzetközi szervezetek többsége a fejlődő országok számára „gyógyírként” írja elő a nemzetközi kereskedelemben való részvételt, ez nem minden esetben vezet egyértelműen jó eredményre. Az ország nyitottsága hátrányos is lehet a regionális különbségek növekedésére vonatkozóan.


Udvari Beáta, PhD hallgató (Szegedi Tudományegyetem, Közgazdaságtani Doktori Iskola)
a teljes cikk letöltése