Prosztate rákos sugárzási terápia. Mikor használják a sugárkezelést?

Története[ szerkesztés ] A sugárkezelés több mint éves múltra tekint vissza. Az as századforduló idején vált nyilvánvalóvá, hogy az akkor néhány éve felfedezett röntgensugárzás és a radioaktív bomlás során felszabaduló sugárzásoknak jelentős élettani hatása van.

Fény derült ezen hatások egészségkárosító jellegére, valamint a rosszindulatú betegségek kezelésében nyíló lehetőségeire is. Formái[ szerkesztés ] Külső sugárforrásból történő kezelés vagy teleterápia esetén a sugárforrás a beteg testén kívül helyezkedik el. Az első ilyen próbálkozásoknál a sugárforrás rádium volt, később elterjedtek a mesterséges radioizotópok Cs60Co.

Clinical Research News

Sugárforrásként alkalmaztak — és ritkábban ma is alkalmaznak — hagyományos röntgencsövet, viszont egyre inkább átveszik a sugárzó izotópok helyét a lineáris vagy ritkábban cirkuláris gyorsítók. Belső sugárkezelés vagy brachytherápia itt a magyaros átírás még nem terjedt el : a sugárforrást testüregben vagy ritkábban a szövetek közé szúrt tűben helyezik el.

Gyakori a méhnyakrák belső sugárkezelése, de alkalmazzák nyelőcsőorrgaratilletve más tumorok esetében is.

Sugárforrásként 60Coirídiumrégebben rádium szolgált. Radioizotóp kezelés esetén a beteg testébe sugárzó izotópot juttatnak leggyakrabban injekció formájában. Gyakori példája a jódot halmozó pajzsmirigyrákok jód es izotóppal történő kezelése.

Dozírozás[ szerkesztés ] A besugárzást szinte mindig frakcionáltan több, egymást követő kisebb adagban végzik. A külső sugárkezelés esetén jellemző a napi 2 Gyheti öt napon át. Az összdózist a kezelés jellege terápiás, kiegészítőés a daganat elhelyezkedése, valamint szövettani típusa határozza meg.

Néhány tipikus összdózis: fej-nyaki hám eredetű daganatoknál Gy terápiás céllal a primer daganatra, az elvezető nyirokterületekre 60 Gy66 Gy műtét után kiegészítő céllal.

Mikor van szükség rá?

Lymphomák esetében Gy. Belső sugárkezelés esetében elterjedt a alkalommal, hetente egy vagy két alkalommal ismételt kezelés. Hatásmechanizmusa[ szerkesztés ] Az ionizáló sugárzás alapvetően bionegatív, az élő sejteket károsító hatású. Az orvosi kezelés is a sejtkárosító hatásra épít: daganat esetében a cél a daganatos sejtek elpusztítása.

Ionizáló sugárként alkalmazható a nagyobb áthatolóképességű gamma- vagy röntgensugárzás. Mindkét esetben elektromágneses sugárzásrólvagyis fotonokról van szó, az elnevezés részint a foton energiáján múlik, illetve attól prosztate rákos sugárzási terápia, hogy milyen folyamat során keletkezett a foton.

Ma még kevéssé elterjedt a proton - neutron - pi-mezon -kezelés.

A neutronok közvetlenül nem okoznak ionizációt, tehát a neutronsugárzás nem ionizáló sugárzás, de könnyű atommagokkal — a szervezetben tipikusan hidrogénnel — való reakciója révén váltja ki hatását. Az alfa- és béta -sugárzás áthatolóképessége igen csekély, a szervezetbe kerülve azonban hasonló kémiai, és így biológiai hatást fejtenek ki, mint a gamma-sugarak.

Jellemző a béta-sugárzó izotópokkal történő radioizotóp kezelés. E hatás elsősorban a DNS károsításán alapul.

Műtét: jó esély a gyógyulásra

A DNS-molekulák lánca, az azt összetartó kémiai kötések közvetlenül a sugárzás hatására, vagy közvetett módon, a sugárzástól képződő szabad gyökök elsősorban hidroxilgyökök hatására károsodik. Jelenleg ez utóbbi mechanizmust tekintik a jelentősebbnek.

A károsodott DNS később, gyakran csak néhány további osztódás után a sejt pusztulását okozhatja. A sugárzás sejtmembránokra való hatása is hozzájárul a sejt károsodásához.

• A prosztatarák terápiája, kezelésének módszerei | ffdf.hu
• A gesztenye nagyságú mirigy, amely a herékben termelődő spermához termel a spermiumok mozgását elősegítő, egyebek mellett cinket, citromsavat és enzimeket tartalmazó váladékot.
• Sugárkezelés – Wikipédia

A gyorsan osztódó sejtek érzékenyebbek a sugárhatásra és a DNS-károsodásra. Ezért használható fel az prosztate rákos sugárzási terápia sugárzás daganatok kezelésére. Ez az oka annak is, hogy a szervezet normálisan is gyorsabban osztódó sejtjei pl. A károsodott DNS-t a sejt javító mechanizmusai megpróbálják helyreállítani. E javító mechanizmusok a daganatos sejtek esetében gyakran rosszabbul működnek, mint az egészséges sejtekben.